ABDA

Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.

Története

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. Endre 1292. évi levele az abdai hid mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet. A község Obada néven a 13. században fordult elő először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét.”

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: „Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!.”

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi.

Nevezetességei